A megújuló energiaforrások sorában hazánkban a biomassza hasznosításában rejtezik a legtöbb ténylegesen kiaknázható energia, alkalmazási lehetőségeire viszont nem csak gazdasági, de ökológiai szempontok alapján is komplex megoldásokat kell találni. A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 423,67 millió forint értékű vissza nem térítendő támogatást nyert el, melyet kutatólaborok létrehozására, és korábban feltáratlan területek átfogó vizsgálatára fordítanak a témában.
A GINOP-2.3.3-15-2016-00039 „Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás” pályázati konstrukció keretein belül „Fás biomassza termesztési feltételeinek vizsgálata” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kara. A projekt elsődleges célja, hogy infrastrukturális hátteret biztosítson olyan új módszerek kidolgozásához, amelyek lehetővé teszik a fás biomassza hatékony termelését oly módon, hogy ezzel egy időben környezetvédelmi, természetvédelmi és társadalmi igények is kielégítésre kerüljenek.
Prof. Dr. Lakatos Ferenc, az Erdőmérnöki Kar dékánja elmondta: „A magyar energiamérlegben gazdasági és ökológiai okok miatt is növekszik a biomassza szerepe. Megtermelésére hazánkban kedvezőek a természeti adottságok, és ezzel termelése hozzájárul a tiszta és megújuló energiák ágazati prioritás megvalósulásához. A biomassza termelés közel „CO2-semleges”, azaz falhasználása során csak annyi széndioxid keletkezik, amelyet a növény a növekedése során a levegőből elnyelt. Másrészt termelése nagyban hozzájárul a termőföld védelméhez (pl. eróziós és a deflációs károk csökkentése), a talajba kerülő szerves anyag pedig javítja annak fizikai és kémiai tulajdonságait. A fás biomassza termelése fokozza és megőrzi a biodiverzitást, emellett fontos az agrár-innováció (különösen az erdő- és vadgazdálkodás) szempontjából is, hiszen a terület fejlesztése, az új módszerek kidolgozása jelentősen növeli az agrárium, benne az erdőgazdálkodás innovációs képességét. A fás biomassza termelés fejlesztése nagyban hozzájárulhat a vidékfejlesztési célok és a vidék megtartó erejének megvalósításához, alapanyagot szolgáltat a fa- és bútoripar számára is.”
A projekt során – kapcsolódva az Erdőmérnöki Kar meglévő kutatási infrastruktúrájához – négy kutatólaboratórium fejlesztése valósul meg, amelyek munkájukat szoros együttműködésben végzik egymással.
A biomassza termelés ökológiai alapjait vizsgáló laboratórium feladata az ökológiai feltételekhez való alkalmazkodási módszerek kidolgozása. A vizsgálatok lehetővé teszik a talaj és a növények kémiai összetételének, illetve a növényekben lezajló biokémiai folyamok jellemzését, a növényeket érő stressz hatások előrejelzését, a talajtulajdonságok, a talajokban lejátszódó vízforgalom jobb megismerését, amelynek különösen nagy jelentősége van az időjárás szélsőségei esetén.
A biológiai alapokat vizsgáló laboratórium kiemelt célja a rövid időn belül hasznosítható faültetvények felmérése, illetve erdővédelmi vizsgálata. Itt kutatják az állományokat károsító rovar-, gomba- és gyomfajokat, de arra is keresik a válaszokat, hogy a biomassza termelés hogyan hat a hazai nagyvadfajok viselkedésére és élőhely-használatára.
A projekt egyik súlypontja a térinformatikai laboratórium bővítése, amely lehetővé teszi, hogy nagy területekre kiterjedően pontos felméréseket végezzenek a növény- és a vadállományról. A keletkező részletes 3-dimenziós adatokat olyan geoinformatikai adatbázisba illesztik be, amelyet több felhasználó, egy időben több számítógépen képes elemezni, feldolgozni, új feldolgozási módszereket kifejleszteni, valamint a feldolgozási módszereket oktatni. A laboratórium bővítése hozzájárul az Erdőmérnöki Karon tervezett földmérő- és földrendező képzés eszközparkjának bővítéséhez is.
A biomassza termelés technológiai és feldolgozási laboratórium célja a kombinált fakitermelő gépekkel végzett fakitermelés vizsgálata, illetve ezen módszerek szimulátoron történő oktatási lehetőségének megteremtése.
Mivel a jelenlegi hazai ökológiai feltételek – a klímaváltozás miatt – nagyban hasonlítanak a környező országok jövőbeni feltételeihez, ezért kiemelt nemzetközi érdeklődés övezi a hazai kutatási eredményeket. A tervezett vizsgálatok tovább bővítik annak lehetőség, hogy közös nemzetközi kutatási programokba (pl. COST, H2020) kapcsolódjon be a Kar. A nemzetközi kapcsolatok mellett a beruházás hozzájárul a NAIK Erdészeti Tudományos Intézetével, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjával, illetve több hazai felsőoktatási intézménnyel már jelenleg is folyó kutatások bővítéséhez. Az eredmények közvetlenül megjelennek az oktatásban és a kutatói utánpótlás nevelésében is elsősorban tudományos közlemények, PhD dolgozatok, diploma- és szakdolgozatok formájában.
