Az egyetem tevékenységi köre, szervezeti struktúrája

Az egyetem történetiségéhez számos intézményi átalakulás, egyesülés és különválás kötődik. Az intézmény az 1735-ben, Selmecbányán alapított Bányatisztképző Iskola utódintézménye. A jogelőd Nyugat-magyarországi Egyetemet érintő felsőoktatás szerkezetváltási döntések következtében 2017. február 1-től, Soproni Egyetemként folytatja oktatási, kutatási, harmadik missziós tevékenységét. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség részét képező Selmeci Diákhagyományokat, melyek évszázados, időt álló értékek, őrzi és erős szellemi potenciálként tartja számon.

A nagymúltú intézményt négy, magas presztízsű kar, így a

• Benedek Elek Pedagógiai Kar,
• Erdőmérnöki Kar,
• Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar,
• Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar,

valamint a

• Lewinszky Anna Gyakorló Óvoda alkotja.

Az Erdészeti Tudományos Intézet 2021. február 1-től kivált a megszűnő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központból, és a Soproni Egyetemhez csatlakozott. Az átalakulás célja a fenntarthatóságot előtérbe helyező zöld egyetem keretein belül az egységes oktató-kutató bázis létrehozása.  

A Soproni Egyetem a küldetésnyilatkozatában, a környezet- és minőségpolitikájában kinyilvánította a fenntartható működés és a kiegyensúlyozott fejlődés iránti elkötelezettségét, melyek többek között a hallgatók környezettudatos gondolkodásra és viselkedésre történő nevelésében, az ökológiai és gazdálkodási szempontból fenntartható folyamatok kutatásában, továbbá az infrastruktúra környezetkímélő működtetésére való törekvésben nyilvánulnak meg.

A karok és a szervezeti egységek tevékenységére a környezettudatosság, minőségorientáltság jellemző. A kiterjedt képzési struktúra, a minősített oktatók magas aránya, a doktori iskolák száma, a kutatási és publikációs tevékenységek nemzetközi színvonala, a korszerű infrastruktúra meghatározzák és erősítik az intézmény egyetemi jellegét.