Egyetemünk története

A Soproni Egyetem négy karral rendelkező, országos és regionális szerepű, nemzetközileg is jelentős felsőoktatási intézmény, a nyugat-magyarországi régió szellemi, oktatási és kutatási központja. Az egyetem karain az oktatás évszázados hagyományokra tekint vissza.

Selmecbánya

Az Erdőmérnöki Kar jogelődje a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt. Az intézmény neve 1904-ben Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskolára változott. 1919-ben, miután Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, a főiskola Sopronba települt át. 1934-1949 között a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán folyt az erdőmérnök képzés. Az önálló Erdőmérnöki Főiskola 1952-ben jött létre. Az Erdőmérnöki Főiskolán belül 1957-ben elindult a faipari mérnökök képzése, majd az önálló Faipari Mérnöki Kar létrehozásával 1962-ben megalakult az Erdészeti és Faipari Egyetem.

Az Erdőmérnöki Karon erdőmérnöki, környezetmérnöki, környezettani, természetvédelmi mérnöki, földmérő és földrendező mérnöki, vadgazda mérnöki diplomákat szerezhetnek a hallgatók.

Az  egykori Faipari Mérnöki Kar 2013. október 1-től Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Karként működik, ahol faipari mérnököket, ipari termék- és formatervező mérnököket, gazdasági informatikusokat, építőművészeket, formatervezőket, tervezőgrafikusokat, mechatronikai mérnököket képeznek, valamint belsőépítész környezettervező művész, ipari termék- és formatervező művész és műszaki menedzser mesterdiploma szerezhető.

Sopronban a Gyermekkert Egylet 1874-ben indította az első óvóképző tanfolyamot. Az Isteni Megváltó Leányai rend óvóképző intézete 1899-ben kezdte meg működését. 1959-ben alakult a felsőfokú Óvónőképző Intézet, amely 1996. szeptember 1-től Benedek Elek Pedagógia Főiskolaként működött, majd 2000-ben Benedek Elek Pedagógiai Karként a Nyugat-magyarországi Egyetem része lett. A Benedek Elek Pedagógiai Kar napjainkban az óvodapedagógus, a német nemzetiségi óvodapedagógus, a szociálpedagógus és a csecsemő- és kisgyermeknevelő képzések hazai bázisa. Az emberi erőforrás tanácsadó, pedagógiatanár, játék- és szabadidőtanár, mérnöktanár, agrár-mérnök tanár, közgazdásztanár mesterképzései és a kommunikáció és média felsőoktatási szakképzései is népszerűek.

A Közgazdaságtudományi Kart a kor kihívásaira válaszolva hozta létre az Egyetem 2000-benA közgazdaságtudományi képzés azonban már ezt megelőzően, 1995-ben megindult, kezdetben levelező, majd nappali formában. Ma már gazdálkodás és menedzsment, kereskedelem és marketing, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus és vendéglátás szakokon tanulhatnak a hallgatók. Mesterképzései között szerepel a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a turizmus-menedzsment, a vállalkozásfejlesztés, a közgazdálkodás és közpolitika, a vezetés és szervezés és a számvitel szak. A Kar 2016-ban felvette a Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar nevet

2000-2016 között Sopronban volt a székhelye a tíz karú, egykori Nyugat-magyarországi Egyetemnek is, amelyhez a felsorolt négy soproni kar is tartozott.

A Soproni Egyetem szellemiségét tekintve „zöld egyetem”. A természeti, társadalmi, emberi környezetet az életminőség megőrzése és javítása érdekében igyekszik alakítani, karait és tevékenységét a környezettudatos gondolkodásmód jellemzi. Ápolja az erkölcsi és emberi értékeket, célkitűzéseivel és működésével a régió és az egész ország szellemi felemelkedését szolgálja. Küldetése szerint:

Folyamatosan megújuló, (m)értékadó, egyetemi tudásközpont Közép-Európában.