Elhunyt Oláh György Nobel-díjas magyar kémikus, egyetemünk díszdoktora

Életének kilencvenedik évében 2017. március 8-án Beverly Hillsben elhunyt Oláh György, a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, egyetemünk díszpolgára.

1927. május 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban tett szert humanista alapműveltségre, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, ahol 1949-ben doktorált. 1954–1956 között a szerves kémia tanszék vezetője és az MTA újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetének társigazgatója volt. Nevéhez fűződik a magyarországi műanyagipari kutatás és gyártás megalapozása. Magyarországon kezdte meg a szénhidrogének reakcióinak és átalakítási jellemzőinek feltárására irányuló kutatásait is.
Az 1956-os forradalom leverése után családjával együtt elhagyta Magyarországot. 1964–1965 között Kanadában a Dow Chemical-nél majd 1965-tól az Amerikai Egyesült Államokban a Case Western Reserve Universityn dolgozott. 1977–1991 között a Dél-kaliforniai Egyetemen (University of Southern California) tanított és tudományos igazgatóként vezette az egyetem Szénhidrogénkutató Intézetét. 1991-től nevezték ki a Los Angeles-i Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute) igazgatójának. Legjelentősebb tudományos eredményeit a stabil karbokationok kutatásával érte el. Az e területen végzett munkájáért a Svéd Tudományos Akadémia 1994-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazta. Alacsony hőmérsékleten „szupersavak” segítségével karbokationokat állított elő, melyek felhasználásával a korábbinál magasabb oktánszámú üzemanyagok gyártása vált lehetővé. Kutatásai vezettek az ólmozatlan benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is és új utakat nyitottak a szén cseppfolyósítási technológiák előtt. Igen fontosak az olajfinomítók környezetszennyezésének mérséklésére irányuló eljárásai is.
Az elmúlt több mint egy évtizedben a metil-alkoholra épülő gazdaság foglalkoztatta, mely lehetővé tenné a fosszilis energiahordozók kiváltását és a globális felmelegedés csökkentését. Ennek érdekében direkt metanolos üzemanyag-cellát épített, amely két irányban működik: szén-dioxidból és vízből árammal metanolt állít elő, metanolból áramot, széndioxidot és vizet termel.
Hozzávetőleg 1100 tudományos publikáció, 15 monográfia és 100 szabadalom szerzője volt.

Oláh Györgyöt 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Tagja volt egyebek közt az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának és díszdoktora egykori budapesti egyetemének. Tudományos kiválóságát 2001-ben Corvin-lánccal, 2002-ben Bolyai János alkotói díjjal, 2005-ben Priestly-éremmel, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetéssel, 2011-ben Széchenyi Nagydíjjal ismerték el.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem Szenátusa 2007-ben a „Nyugat-Magyarországi Egyetem Díszpolgára” címmel tüntette ki. Az egyetem vezetése a kitüntetést a Magyar Kémikusok Egyesülete megalakulásának 100. évfordulója alkalmából Sopronban rendezett ünnepségen tervezte átadni, a rendezvényen azonban a professzor családi okok miatt nem jelenhetett meg. Az oklevelet Prof. Dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora 2008. május 28-án a Budapesti Műszaki Egyetemen adta át.

A jogutód Soproni Egyetem mély fájdalommal búcsúzik díszdoktorától.