Harminckét lap, amely megrengette a világot - a Soproni Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank kiadványa

Július 8-án mutatták be a „Harminckét lap, amely megrengette a világot - Százéves a hozzáadottérték-adó rendszere” című tanulmánykötet Budapesten, a Kúria Mailáth-termében. A könyv a Magyar Nemzeti Bank és a Soproni Egyetem közötti együttműködés keretében jött létre.

A könyvben a szerzők közgazdaságtani, adótani, jogi, informatikai és történeti megközelítést alkalmaznak. A kötet az áfarendszer általános leírását tartalmazza, kiindulva a forgalmi adók osztályozásából, és eljutva a jelenleg is használt áfarendszerhez. Bár nem fedi a valóságot, de történeti okokból mégis a hozzáadottérték-adó elnevezést használják világszerte az adó megnevezésére. Az áfa lényegében összfázisú, halmozódás nélküli forgalmi adót jelent. A szerzők lényegében az adónem történetét követik végig a gondolat megszületésétől napjainkig és jelzik azt is, hogy helyesebb lenne általános fogyasztási adónak nevezni.

A mai értelemben vett általános forgalmi adó gondolatát száz évvel ezelőtt, 1919-ben Dr. h. c. Georg Wilhelm von Siemens publikálta. A gondolatait egy 32 lapos brosúrában jelentette meg. Később öccse, Prof. Dr. h. c. Carl Friedrich von Siemens 1921-ben finomította, átdolgozta és érthetőbbé tette az első, 1919-es kiadást.  A kötetben Carl Friedlich von Siemeens munkája olvasható. 

Az adó tényleges bevezetésére azonban 1954. április 10-ig 35 évet kellett várni. Az adót Maurice Laurè a francia adóhatóság vezetője – aki eredetileg távközlési mérnök volt – vezette be először Franciaországban. Az áfa bevezetésénél lényeges szempont volt, hogy egy működő gyakorlatban realizálható rendszer jöjjön létre, ennek kidolgozására akkoriban a műszaki értelmiség volt a legalkalmasabb. Később a jog nyelvén megfogalmazták az áfa rendszerét, hogy jogszerűen bevezethető legyen, ma elsősorban a jogi értelmezések dominálnak. Az így kialakult rendszer működőképes, ehhez nem fér kétség.

A Szerkesztőbizottság a hozzáadottérték-adónak nevezett adófajta ismereteinek elsajátításához kíván segítséget nyújtani a tanulmánykötet megjelentetésével.

A bemutatón dr. Darák Péter, a Kúria elnöke mondott köszöntő beszédet, majd dr. Simon István tanszékvezető egyetemi docens (ELTE Állam-és Jogtudományi Kar) és dr. Herich György a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke ismertette a könyv tartalmát.

Tizennégy szerző publikált tanulmányt a könyvben, köztük Darák Péter a Kúria elnöke, valamint Hajnal Péter és Molnár Gábor Miklós kúriai tanácselnökök is.

A kiadvány szerkesztői: Kenyeres Sándor, Kovács Tamás, Vágyi Ferenc Róbert és Varga József.

(A Kúria sajtóközleménye alapján)