K+F+I a Soproni Egyetemen

A tudományos kutatás az egyetemi oktatói/kutató tevékenység rendkívül fontos, szer-ves része, melyet a publikációra fordítható idő növelésével, a megjelenési lehetőségek fokozásával, célzott támogatások kialakításával, valamint erkölcsi és anyagi elismerés alkalmazásával folyamatosan segíteni kell.

A tervezett egyéni előmenetel a teljesülések rendszeres monitorozálásával, konzultációkkal történnek. Az értékelések, az eltérések kezelése közös érdek, pl. önértékelési módszerek, szóbeli személyes egyeztetések al-kalmazása, a benyújtott jelentések, igazolások ellenőrzése, hallgatók elégedettségének és a vezetők értékelésének figyelésével. A tudományterületek tudományos utánpótlás nevelésének színterei a következők:

A Soproni Egyetem hat tudományterületen kifejtett kutatás-fejlesztési, innovációs és tudományos szolgáltatói tevékenysége, a kapcsolódó együttműködések-kel országos és nemzetközi jelentőségű.

Labor

Műszaki és agrár területen
A Soproni Egyetem a küldetésnyilatkozatban definiált cél hierarchiának megfelelően az erdészeti és faipari területen törekszik K+F nemzetközi központtá válni. Az elmúlt évek – nagyrészt pályázat forrásból – megvalósult fejlesztései ezt készítették elő. A be-ruházások eredményeként jött létre egy faipari és erdészeti kutatásokra fókuszáló, kü-lönösen az alkalmazott K+F-et kiszolgáló infrastruktúra, és kezdődött meg a kutatói ál-lomány minőségi fejlesztése és fiatalítása. Az oktató-kutató munkakörben ez a generá-cióváltás 2-3 év múlva befejeződik. Az oktatói és kutatói állomány minősítettsége jó, 75% minősített.
Az erdészeti, környezettudományi, természetvédelmi, vadgazdálkodási, faanyagtudo-mányi, faipari, papíripari, környezetmérnöki és informatikai kutatáshoz az alapvető mű-szerek rendelkezésre állnak az Erdészeti és Faipari Kutatóközpont (korábbi NRRC - Természeti Erőforrások Kutató Központ) létrehozása óta. Anyagtudományi, energeti-kai, kreatív ipari kutatások további infrastruktúra-fejlesztéseket igényelnek.
Az NRRC jelenleg mint virtuális kutatóintézet működik, nincs saját kutatói állománya. A szenátus döntése alapján az NRRC bázisán az Erdészeti és Faipari Kutatóközpont kialakítása folyamatban van. A publikációs aktivitást a nemzetközi folyóiratokban nö-velni szükséges. Megoldás kell a fiatal oktatók, kutatók megtartására (életpályamodell kidolgozása, és bérek rendezése látszik szükségesnek).
A mérnökképzések esetében fontos a képzési portfólió bővítése a régióban jelenlévő nagy gazdasági potenciállal rendelkező és dinamikusan fejlődő járműipari cégek igé-nyei alapján. A színvonalas kutatómunkának legfőbb akadálya az infrastruktúra (labo-rok, műszerek) hiányossága és korszerűtlensége volt.

kisgyermeknevelés

Gazdaságtudományok, művészetközvetítés, informatika, társadalomtudomány és természettudomány területen
Az elismerés elsősorban recenziókban, idézettségben nyilvánul meg. A kutatás fontos-ságát és a megfelelő publikációs hátteret a kollégák minősítettségi aránya is jelzi, ami 83%-os. A tudományterületek tudományos utánpótlás nevelésének színterei a doktori iskolák.
A 2011-től a hallgatói létszám csökkenése miatt indult intenzív leépítések miatt a kuta-tói státuszok száma jelentősen csökkent, megfontolandó néhány főállású kutatói stá-tusz létrehozása, mert ez jelentős hatással lehet a K+F+I tevékenységek volumenére és színvonalára. Alátámasztja ezt az igényt a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiá-ban megfogalmazott, az Általános K+F+I helyzetkép 2012-es adata, mely szerint tu-dományterületi bontásban a 2012-es K+F kiadások igen egyenlőtlen képet mutattak: a teljes ráfordításokon belül a társadalomtudományok (4,3%) valamint a bölcsészettu-dományok (2,7%) részesedése alacsonynak mondható.
A kari kutatási projektekre érvényesek az országos megállapítások, de kivételt képez-nek a pedagógusképzéshez kötődőek. A kutatási témák között szerepel a kisgyermek-kori nevelés módszertana és a különböző módszertani irányok a pedagógusképzés fej-lesztésében.