Mi micsoda a magyar felsőoktatásban? – gyors segítség felvételizőknek

Alapképzés? Mesterképzés? Felsőfokú szakképzés? Miért ez a neve? Mit jelent? Miért jó ez nekem? Ezek a leggyakrabban feltett kérdések, ha a Bologna-rendszerről hallunk. Különösen fontos kérdések ezek a felvételi előtt állóknak, hiszen az egyéni célokhoz és előképzettségekhez más-más képzési formák illeszkednek.


Alapképzés (A)

Az alapképzés (BA, BSc, bachelor) az érettségi utáni első, diplomát adó felsőfokú végzettségi szint, 6-8 féléves képzéssel. Fő célja a munkaerőpiacon való elhelyezkedést biztosító diploma megszerzése, sikeres elvégzése lehetővé teszi a jogszabályban meghatározottak szerinti munkakörök betöltését.

Az alapképzések a munkaerőpiacon azonnal hasznosítható szakmai ismereteket nyújtanak, így a képzési idő alatt a gyakorlati ismeretek megszerzése felé tolódik a hangsúly. Az alapképzések ugyanakkor megfelelő elméleti alapozással lehetőséget teremtenek a tanulmányok folytatására és feljogosítanak a mesterképzés megkezdésére is.

 

Alapképzéseinket azoknak ajánljuk, akik:

• legalább érettségivel rendelkeznek,

• egy-egy szakterületen jártas szakemberré szeretnének válni, 

• diplomát szeretnének szerezni,

• később tovább szeretnének tanulni mesterszakon.

 

Mesterképzés (M)

A mesterképzés a második, alapképzésre épülő, általában 2-4 féléves képzési szint (MA, MSc, master), mely a korábbi egyetemi diplomának felel meg.  A mesterképzések az alapképzésben elsajátított ismeretek után többirányú szakosodásra adnak lehetőséget, specializáltabb végzettséget nyújtanak, nagyobb elméleti hangsúllyal. A Bologna-rendszer rugalmas, ezért a felvételizőknek a legtöbb alapszak megszerzése után lehetősége nyílik az addig végzett tanulmányoktól távolabb eső képzések elvégzéséhez is (természetesen bizonyos határok között).

Mesterképzésre az vehető fel, aki már legalább alapfokozatot vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű végzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett. Elvégzését követően lehet jelentkezni a doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.

 

Mesterképzéseinket azoknak ajánljuk, akik:

• már rendelkeznek diplomával

• az alapképzés során megszerzett ismereteiket szeretnék bővíteni

• magasabb szakmai pozíciókban vagy vezetőként szeretnének dolgozni

• tudományos pályára készülnek

 

Egységes, osztatlan képzés (O)

Néhány – a korábbi képzési rendszer szerinti – egyetemi szintű szak az új, ciklusos képzési rendszerben osztatlan mesterképzés maradt.  Az osztatlan mesterképzések bemeneti minimum feltétele az érettségi bizonyítvány, a jellemzően 10–12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.

 

Felsőoktatási szakképzés  (F)

A felsőoktatási szakképzés egy új képzési forma, melynek elvégzésével rövid képzési idő alatt felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.

A felsőoktatási szakképzés során az adott szakterület legfontosabb elméleti és gyakorlati tudnivalóit lehet elsajátítani, a megfelelő szakmacsoport és képzési terület azonossága esetén alapszakon való továbbtanulás esetén jelentős többletpontot és kreditet ér.

 

Felsőoktatási szakképzéseinket azoknak ajánljuk, akik:

• 2 év alatt szeretnének felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet és szakmát szerezni

• kiemelten gyakorlatorientált képzést keresnek

• szeretnének továbbtanulni: a képzéseken megszerezhető kreditekből 30-90 elismertethető szakirányos alapszakjainkon.

 

Szakirányú továbbképzés

Az alap-, és mesterfokozatot (illetve a főiskolai vagy egyetemi oklevél megszerzését) követően további szakirányú szakképzettség szerezhető mindazoknak, akik egy adott területen belül speciális ismeretekkel bővítenék tudásukat. E képzések középpontjában a gyakorlati hasznosíthatóság, a már megszerzett ismeretek specializálása, a szakterülethez szükséges naprakész tudás elmélyítése, vagy új területtel való bővítése áll. A szakirányú továbbképzések újabb végzettséget nem adnak, de a korábbi végzettség mellett szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárulnak.

Szakirányú továbbképzéseinket azoknak ajánljuk, akik:

• már rendelkeznek diplomával

• közép- vagy felsővezetőként dolgoznak és szakmai továbbfejlődésük érdekében egy-egy szakterületen mélyebb ismereteket szeretnének szerezni

 

Doktori képzés

A doktori képzés a képzési piramis csúcsát jelentő harmadik, négy éves ciklus. A kutatói vagy elméletibb jellegű karriert tervezők a mesterképzési szak elvégzése után jelentkezhetnek a tudományos fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésre (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzésre (DLA - ez csak a nevében „mesterképzés").

Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.