Nyelvváltó

Gyengénlátó Változat

Minőségügy

minbizt.jpg

PREAMBULUM

A Soproni Egyetem Minőségirányítási rendszerét az egyetem Szenátusa a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban Nftv.) 11.§, valamint az SzMSz I. rész V. fejezetének szabályozása alapján hagyta jóvá.

Az egyetem kialakított harmonizált rendszere a hatályos Nftv. és a MAB akkreditációs ajánlások betartásával,

  • a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG) alapelveit és irányelveit veszi alapul.
  • A környezeti követelményeknek való megfelelést, a fenntartható fejlődés stratégiáján keresztül, az MSZ EN ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) működtetésével biztosítja.

A sztenderdeknek megfelelő integrálás az EFQM önértékelési modell (European Foundation for Quality Management) alkalmazásával valósul meg, támogatja az alapelvek és irányelvek szerinti működést, biztosítja a szervezeti követelményeknek való megfelelését. A kritériumok szerinti értékelések eredményeinek visszacsatolása - PDCA elvű szabályozással - a szükséges intézkedések és fejlesztések kijelölése érdekében történik.

A Minőségirányítási rendszer egyetemi működését belső szabályozás biztosítja.

A Soproni Egyetem Szenátusa az Egyetem munkavállalói által nyújtott teljesítmény mérésére, az egyenletes, jó teljesítmény fenntartása és a kiváló munkavállalói teljesítmény jutalmazása érdekében – összhangban a felsőoktatás új finanszírozási alapjaival – megalkotta a Soproni Egyetem teljesítményértékelési rendszerét (a szabályzat megtalálható a dokumentumok alatt).

A teljesítmény elismerése céljából a Soproni Egyetem TÉR-jutalomban részesíti a kiválóan teljesítő munkavállalóit.

TÉR-jutalom a munkáltatói jogkörgyakorló által, az Egyetem mindenkori pénzügyi lehetőségeinek keretei között, a fedezet rendelkezésre állása esetén adható jutalom, melynek jogosultjait, az adott évben kiváló teljesítményértékeléssel rendelkező munkavállalók közül, a munkáltatói jogkörgyakorló mérlegelési jogkörében eljárva választ ki. A jutalom, a jogkörgyakorló döntése alapján a jutalmazott munkavállalónak folyósítható egyösszegben, vagy maximum 12 hónapon keresztül, a jogkörgyakorló által meghatározott összegben.

A Soproni Egyetem Teljesítményértékelési Rendszere »


STRATÉGIAI NYILATKOZATOK

Folyamatosan megújuló, (m)értékadó, egyetemi tudásközpont Európában.

A Soproni Egyetem, a magas színvonalú oktatási, kutatási, innovációs tevékenysége és társadalmi szerepvállalásai révén, folyamatosan megújuló, (m)értékadó egyetemi tudásközpontként kíván működni. Kitűntetett szerepét, nemzetközi rangját a jövőben is megőrzi, elismertségét fokozza. Folyamatos megújulásra való készsége és képessége alkalmassá teszi, hogy a prognosztizált elvárásokhoz igazodva, a három misszióhoz kapcsolódó tevékenységével, elért sikereivel a hazai és nemzetközi tudományos szférát, a szakmai kapcsolatokat tovább gazdagítsa. Kiterjedt partnerhálózatán keresztül gondoskodik az eredmények közzétételéről, hogy hatékonyabb alkalmazások, hasznosulások megvalósításával elősegítse a gazdaság és a társadalom szereplőinek érvényesülését.

  1. Az egyetem vezetése a szervezet fenntartható fejlődés és minőség iránti elkötelezettségét a Küldetésnyilatkozatban, Környezetpolitikában és a Minőségpolitikában nyilvánítja ki.
  2. A Soproni Egyetem legfőbb értékei az Intézményfejlesztési Tervben rögzítettek szerint: kreativitás, együttműködés, gyakorlatorientált képzések, értékközpontúság, környezettudatosság.
  3. Az Etikai kódex az egyetemi polgárok számára előírja azokat a követendő erkölcsi magatartási normákat, értékeket, melyek az alapvető emberi értékek védelmén és tiszteletén alapulnak. A küldetésnyilatkozattal összhangban, a célok teljesülése érdekében, közös elvárásként irányelveket, szabályokat, vétség esetén követendő eljárásokat határoz meg.
  4. Az esélyegyenlőség elősegítése és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása érdekében az Esélyegyenlőségi Bizottság az egyetem működésében figyelemmel kíséri a nők és férfiak arányos képviseletét, szerepvállalását és a fogyatékkal élők esélyteremtését. A Szenátus által létrehozott Bizottság az Esélyegyenlőségi Tervben célokat, követelményeket, támogató intézkedéseket fogalmaz meg, és előírja a panaszok ügykezelésének eljárását. Az intézkedések eredményességének vizsgálatával figyelemmel kíséri az egyetem működését.

EGYETEM TEVÉKENYSÉGI KÖRE, SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

Intézmény elnevezése: Soproni Egyetem 
Rövid elnevezés: SOE
Intézményi azonosító  FI21120
KSH statisztikai számjel:

19253086 8542 599 08

Alaptevékenység fő TEÁR kódja 8542 Felsőfokú oktatás
Székhely: H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky utca 4.
központi telefonszám +36 99 518-142 (Rektori Hivatal)
e-mail: rektor@uni-sopron.hu
honlap: uni-sopron.hu
Intézménytörténeti szempontból az alapítás időpontja: 1735. június 22.
Alapítás időpontja: 2008.01.01. (jogelőd intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem)
Alapító okirat hatályos: elektronikusan elérhető az aktuális dokumentum alapján
Intézmény rektora: Prof. Dr. Fábián Attila Gábor

Az egyetem történetiségéhez számos intézményi átalakulás, egyesülés és különválás kötődik. Az intézmény az 1735-ben, Selmecbányán alapított Bányatisztképző Iskola utódintézménye. A jogelőd Nyugat-magyarországi Egyetemet érintő felsőoktatás szerkezetváltási döntések következtében 2017. február 1-től, Soproni Egyetemként folytatja oktatási, kutatási, harmadik missziós tevékenységét. Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség részét képező Selmeci Diákhagyományokat, melyek évszázados, időt álló értékek, őrzi és erős szellemi potenciálként tartja számon.

A nagymúltú intézményt négy, magas presztízsű kar, így a

valamint a

Az Erdészeti Tudományos Intézet 2021. február 1-től kivált a megszűnő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központból, és a Soproni Egyetemhez csatlakozott. Az átalakulás célja a fenntarthatóságot előtérbe helyező zöld egyetem keretein belül az egységes oktató-kutató bázis létrehozása.  

A Soproni Egyetem a küldetésnyilatkozatában, a környezet- és minőségpolitikájában kinyilvánította a fenntartható működés és a kiegyensúlyozott fejlődés iránti elkötelezettségét, melyek többek között a hallgatók környezettudatos gondolkodásra és viselkedésre történő nevelésében, az ökológiai és gazdálkodási szempontból fenntartható folyamatok kutatásában, továbbá az infrastruktúra környezetkímélő működtetésére való törekvésben nyilvánulnak meg.

A karok és a szervezeti egységek tevékenységére a környezettudatosság, minőségorientáltság jellemző. A kiterjedt képzési struktúra, a minősített oktatók magas aránya, a doktori iskolák száma, a kutatási és publikációs tevékenységek nemzetközi színvonala, a korszerű infrastruktúra meghatározzák és erősítik az intézmény egyetemi jellegét.


STRATÉGIAI TERVEZÉS

A dinamikusan változó környezet jelentős hatással van az intézmény működésére, fejlődésére, ezért a szervezet megfelelő válaszadása egyre nagyobb jelentőséggel bír. A szervezeti kultúra, nyitottság, a működési és döntési rendszer alkalmas kialakítása, az egységek közötti magas együttműködési készség a kihívások, változások hatékony kezeléséhez teremtik meg az alapot.

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás keretén belül, a stratégiaalkotás alapját az egyetem legfontosabb potenciáljai alkotják.

minugy_potencialok.png


MINŐSÉG- ÉS KÖRNYEZETKÖZPONTÚ RENDSZERHARMONIZÁCIÓ

A célrendszer részeként meghatározott folyamatok, a tanulás-fejlődés és emberi erőforrások „építő kövei” a változások kezelésében, a folyamatos fejlődés biztosításában meghatározóak, ezért optimalizálásuk, minőségbiztosításuk kiemelt jelentőségű. Egy jól működő harmonizált rendszer optimális keretet ad a kiválóság támogatásának, a gyors és megbízható döntéshozatali mechanizmusoknak és a környezettudatos viselkedésnek. A minőségorientált szemléletet, a teljesítményelvű oktatási, kutatási környezetet a szervezet együttműködési rendszere, a formális-informális kapcsolatok és a partneri együttműködések is támogatják.

A rendszerharmonizálását a tartalmi összefüggéseken, illeszkedéseken túl, a működési folyamatelvek és a változások hatékony kezelése indokolják. A szabályozási-irányítási rendszer visszatükrözi az Intézményfejlesztési Tervben és a Fenntartható Fejlődés Stratégiában megfogalmazott követendő értékrendet, irányultságot.


VEZETŐI ÉS MUNKATÁRSI ELKÖTELEZETTSÉG

AZ EGYETEM VEZETÉSE

A vezetőség felelősséget érez a fenntartható jövőért - saját példamutatáson keresztül -a munkatársakat arra ösztönzi, hogy önkéntes alapon, tervezett módon, lépésről-lépésre, egyre többet tegyenek környezeti teljesítményük javításáért. Folyamatosan arra törekszik, hogy a minőség és környezetvédelmi orientáltság a szervezet és egyén szintjén fokozatosan erősödjön.

  1. folyamatos feladatának tekinti az egyetem működési rendszerének, szervezeti kultúrájának alakítását, fejlesztését, az optimális folyamatok kialakítását,
  2. felelősséget vállal az intézmény küldetésében, minőség- és környezetpolitikájában megfogalmazottakért, az integrált rendszer előírásainak betartásáért,
  3. a célkitűzések megvalósításával a szervezet egészére nézve kiegyensúlyozott eredményekre törekszik, az értékteremtés főfolyamatait az azonosított jó gyakorlatoknak megfelelően, átlátható módon alakítja ki,
  4. kulcsfontosságúnak tartja a vevői követelményeknek való megfelelést, a munkahelyi és partneri együttműködések minél magasabb fokát, az innovációt, a kreativitást és a cselekvésre orientálást,
  5. a változások hatékony kezelésére, valamint a szervezet teljesítményének növelésére rendszerszemléletű és folyamatorientált megoldásokat alkalmaz,
  6. nagy gondot fordít a szükséges erőforrások biztosítására, megfelelő allokálására,
  7. a szabályozási rendszer működéséhez eljárásokat, szabályokat alkot, ellenőrzés-monitoring-értékelés rendszert működtet.
  8. a kialakított dokumentációs rendszerét folyamatosan összhangba hozza a mindenkori jogszabályokkal és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal,
  9. az eredményekről, visszajelzésekről, a mérések, elemzések információiról az érintetteket folyamatosan tájékoztatja, és az alapdokumentumokkal együtt biztosítja a nyilvánosságot.

MUNKATÁRSAK

A folyamatokban közreműködő munkatársak feladataik teljesítésekor a minőségi és környezeti szempontokat maximálisan figyelembe veszik, felelősséget viselnek saját munkájuk minőségéért. Javaslataik révén elősegítik az integrált irányítási rendszer folyamatos fejlesztését, tevékenyen részt vállalnak annak jobbításában.
Minden munkatárs joga és kötelessége a minőséget, környezetet kedvezőtlenül befolyásoló folyamatokat, jelenségeket feltárni, jelzéssel élni, illetve hatáskörének megfelelően azokat megszűntetni.

A Minőségirányítási szabályzat megadja a Rektor, Kancellár, Dékán és az Intézményfejlesztési Központ igazgató felelősségét és elkötelezettségét.


A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZERVEZETI KERETE, KAPCSOLATRENDSZERE

Az egyetem minőségirányítási rendszerének szervezeti struktúrája a különböző döntési szintek szervezeti egységeinek együttműködését illusztrálja. A közvetlen és informális kapcsolatok az intézmény kialakított szabályzatrendszere mentén alakulnak ki.

A Minőségirányítási szabályzat pontosan részletezi a testületi, szervezeti jog- és hatásköröket: Szenátus, Minőségfejlesztési Bizottság (MB), Minőségbiztosítási Bizottság (MBB), Minőségirányítási munkacsoport, Környezetirányítási munkacsoport.

minugy_miniranyitasirendszerstrukt.png
A Minőségirányítási rendszer szervezeti struktúrája

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSA

Szempontrendszer

  1. Az intézmény vezetése, oktatói és dolgozói közössége azonosul az európai felsőoktatási térség minőségpolitikai ajánlásait tartalmazó bergeni irányelvekkel, azok adaptálását, folyamatos fejlesztését minőségirányítási tevékenysége alapjának és egyben meghatározó irányának tekinti.
  2. Az egyetem és a karok az irányelvekben megfogalmazott és az Nftv.-ben előírt feladatok teljesítése érdekében Minőségfejlesztési Programot dolgoznak ki a tanévre vonatkozóan. A Minőségfejlesztési Bizottság az ügyrendben előírtak szerint előterjeszti a tanév megkezdését követő első Szenátus ülésen.
  3. A program kialakítása során szem előtt kell tartani, az intézmény által azonosított érdekelt felek elégedettségét - társadalmi környezet, munkaerőpiac, hallgatók, oktatók, munkatársak visszajelzéseit, igényeiknek való megfelelőséget.
  4. Az ESG 2015 és az EFQM Kiválósági modell strukturált keretrendszere önértékelési folyamaton keresztül teszi lehetővé az intézményi működés reális megítélését, az erőségek és gyengeségek feltárását, a potenciálok és a kritikus pontok azonosítását. A fejlődés irányába ható beavatkozásokhoz, így a Minőségfejlesztési programtervek kialakításához rendelkezésre állnak a szükséges információk, amelyeket alapul kell venni.
  5. Az egyetem és a karok a fejlesztésekre irányuló célokat - az ESG szenderdjeivel és irányelveivel összhangban, az EFQM kritériumait figyelembe véve – dolgozzák ki.
  6. Az EFQM önértékelési modell alkalmazását és az ESG 2015-tel való kapcsolódását a Minőségirányítási szabályzat 20. §.-a részletezi.

ESG SZEMPONTRENDSZER

ESG 1.1 Minőségbiztosítási politika
ESG 1.2 és 1.9 A képzési programok kialakítása, jóváhagyása, folyamatos figyelemmel kísérése és rendszeres értékelése
ESG 1.3 Hallgatóközpontú tanulás, tanítás és értékelés
ESG 1.4 A hallgatók felvétele, előrehaladása, tanulmányaik elismerése és a képesítés odaítélése
ESG 1.5 Oktatók
ESG 1.6 Tanulástámogatás és hallgatói szolgáltatások
ESG 1.7 Információkezelés
ESG 1.8 Nyilvános információk
ESG 1.10 Rendszeres külső minőségbiztosítás

ELÉGEDETTSÉGI VIZSGÁLATOK RENDSZERE

A Minőségirányítási rendszer egyaránt összpontosít a külső és belső ügyfelekre. Az elégedettség vizsgálatok célja, hogy az intézmény és a szervezeti egységek pontos képet kapjanak a vizsgált terület helyzetéről, a működési eredményekről, folyamatokról, az érintettek motivációjáról, a legkülönbözőbb attitűdökről. Az érdekelt felek elégedettségmérése, a vélemények bekérése, elemzése és értékelése alapján kijelölhetők a fókuszterületek, illetve a beavatkozások szükségessége. A fejlesztések, a szükséges intézkedések kidolgozásához szolgáltatnak információkat.

Az egyetem az elégedettségi mérésekhez strukturált, sztenderd kérdőív rendszert alakított ki. A Szenátus által elfogadott kérdőívek alkalmazásával, felmérési ütemterv alapján folynak a mérések. A folyamat a PDCA logikát követi: terv összeállítása, felmérés, elemzés, intézkedés.

 

Sztenderd kérdőívek és értékelő lapok

A standard kérdőívek és értékelő lapok egységes rendszert képeznek, azonosításukra a MÜL jelzés szolgál, ami a minőségügyi lap rövidítése. Az adott kérdőív típust szám azonosítja, 1-től induló sorszám alkalmazásával.

A felmérések eredményei a hallgatók, az oktatók, szakfelelősök, kari vezetők és az egyetem vezetése számára nyújtanak fontos információkat. Egyrészről a szervezeten belüli éves eredmények észrevételezésére, másrészről az egyetemi szintű, karok közötti összehasonlító elemzésekre adnak lehetőségeket.

Az egyetem sztenderd kérdőív rendszere:

Típus Sztenderd felmérések célcsoport célja mérési időszak
MÜL-1 BPK
MÜL-1 EMK
MÜL-1 LKK
MÜL-1 SKK
intézményválasztási motivációs felmérés újonnan felvett és beiratkozott hallgatók az intézménybe jelentkezők szakválasztás motivációinak, ill. a beiskolázási tevékenység hatékonyságának megismeréseminden tanév elején
MÜL-2 Neptun
MÜL-2 Evasys
Oktatói munka hallgatói véleményezése (OMHV) hallgatók hallgatói vélemények megismerése:
a.) tananyagról a képzés céljának és a hallgató szakmai fejlődése nézőpontjából;
b.) az oktatói tevékenységről, az oktatási forma és módszeréről
félév végén, kari terv alapján
MÜL-3 Oktatók kari elégedettség mérése oktatók átfogó visszajelzés a vezetés folyamatáról (a stratégiáról, erőforrásról és gazdálkodásról) a hatékonyabb, eredményesebb működés érdekében aktualitás szerint ill.  kétévente
MÜL-4 Munkatársi elégedettségmérés valamennyi dolgozó munkatársak véleményének megismerése a hatékonyabb munkavégzés érdekében és egyéni előrehaladásának tekintetében aktualitás szerint ill.  kétévente
MÜL-5

Szolgáltatás hallgatói véleményezése
- kétévente

hallgatók a tanulástámogató szolgáltatások színvonalának felmérése a hallgatók jó közérzetének érdekében (ügyfélszolgálat, könyvtár, kollégium, tanulmányi rendszer, tájékoztatás stb.) aktualitás szerint ill.  kétévente
MÜL-6 Képzés hallgatói véleményezése végzős és záróvizsgázó hallgatók átfogó visszajelzés a képzés folyamatáról, a szak tantervéről, ellátottságáról, szervezettségéről, személyes motivációról minden záróvizsga alkalmával
MÜL-7 Záróvizsga bizottságok véleményének bekérése ZV bizottsági tagok a hallgató felkészültségének mérése munkaerő-piaci szempontból és a védés folyamatának, szervezettségének megítélése minden záróvizsga alkalmával
MÜL-8 Partneri elégedettség mérés munkáltatók a munkaerőpiac megítélésének megismerése a végzett és munkaviszonyban lévő, vagy a cégnél szakmai gyakorlatot folytató hallgatókról aktualitás szerint, szakmai gyakorlatok alkalmával
Partneri elégedettség mérés szakmai szervezetek, kamarák A kapcsolatrendszer és a munkaerőpiaci igények szerinti kibocsátás megítélése aktualitás szerint ill.  kétévente
Partneri elégedettség mérés  önkormányzat
1DPR Diploma pályakövetése végzett és záróvizsgázott hallgatók az elhelyezkedéssel kapcsolatos információk megismerése, az EDUCATIO szervezésében minden évben az országos szinten sztendert egységes rendszer és forma alapján
végzett hallgatók, mintavételes reprezentatív felmérés megismerni pár év távlatából is, hogy tanulmányai során a hallgató mennyire tudta fejleszteni készségeit és képességeit
aktív hallgatók motivációs felmérés: aktív hallgatók miként tervezik jövőjüket, az EDUCATIO szervezésében
MÜL-20 Kurzusok értékelése tantárgyfelelős oktató Képzési szabályzat előírásai alapján elsődleges célja a tantárgy eredményességének fejlesztése (naprakész tantárgyi programok), az OMHV véleményeket és oktatói tapasztalatokat figyelembe véve,
MÜL-21 Képzés értékelése szakfelelős Képzési szabályzat előírásai alapján a képzések követése rövid és hosszú távú fejlesztések meghatározásának érdekében (elért eredmények, módszerek, akadályozó tényezők stb.)

Felmérések előkészítése, lebonyolítása

A Neptun Hallgatói Információs Rendszer, valamint az EvaSys felméréskészítő és kiértékelő rendszer támogatásával történik a felmérések előkészítése, lebonyolítása. Az on-line felmérésekkel, ill. papíralapú mérés esetén, az adatok feldolgozásával olyan kimutatások készülnek, melyek alapján - különböző döntési szintek szerinti – összegző értékeléseket, elemzéseket kell készíteni.
Az érintettek a vizsgálatok eredményeit összefoglaló jelentések, értékelő táblázatok formájában kapják meg:

  1.  Az EvSys alapú elemzéseket az Intézményfejlesztési Központ munkatársai készítik elő.
  2.  A Neptun Hallgatói Információs Rendszer alkalmazásával kinyerhető értékeléseket az Egyetemi Tanulmányi Központ véglegesíti.
  3.  Az elemzésekkel - szervezeti egység és vezetői szintek szerint - gyors, áttekinthető és megbízható visszajelzések nyerhetők.
  4.  A minőségfejlesztési célok teljesülésének mértékét a kari és egyetemi szintű intézkedési tervekben és beszámolókban lehet nyomon követni.

Miért fontos az OMHV kitöltése?



MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG (MFB)

A kapcsolódó dokumentumok csak megfelelő jogosultsággal, belépést követően tekinthetők meg:

  1. MFB ügyrend
  2. Minőségfejlesztési programok (akciótervek)
  3. Beszámolók a végrehajtásról
  4. Dokumentumok

KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI

-


BELSŐ SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET

A minőségirányítási rendszer egyetemi működését belső szabályozás biztosítja.
A minőségirányítási rendszer és annak működéséhez kapcsolódó szabályzatok, kiegészítő rendelkezések, dokumentumok (csak megfelelő jogosultsággal, belépést követően tekinthetők meg):


Cikk nyomtatása E-mail

Kapcsolódó elérhetőségek