NATURA 2000 konferencia Sopronban

A NATURA 2000 erdők kezeléséről, problémáiról, a biodiverzitás megőrzéséről tartott konferenciát a LifeinForest program részeként a WWF Magyarország, valamint partnerei. A terepi programokkal és poszter kiállítással is színesített szakmai rendezvényre sokan voltak kíváncsiak, a téma fontosságát bizonyítja, hogy a Soproni Egyetem konferenciaterme szinte teljesen megtelt magán erdőgazdálkodókkal, az állami erdőgazdaságok képviselőivel, természetvédelmi szakemberekkel, kutatókkal és hallgatókkal.

Tartamosság és kompenzáció

A rendezvény elején a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának dékánhelyettese, Dr. Bidló András a tartamosság fontosságára hívta fel a figyelmet, amelynek jelentése szerinte az elmúlt évtizedekben jelentősen változott. „Mind a mai napig erősen kötődünk az erdők természetességéhez, és napjainkban már nem csak azt tartjuk fontosnak, hogy gazdaságilag legyen tartamos egy erdő, emellett a természetvédelmi szempontok is egyre inkább előtérbe kerülnek” – utalt a dékánhelyettes arra, hogy ma már az erdő azon – természetvédelmi, közjóléti – funkcióit is megbecsüljük, ami nem csak a fatermelést szolgálja. Dr. Bidló András beszédében a kihívásokról is szót ejtett, a klímaváltozás mellett kiemelve, hogy nagy feladat megőrizni azokat az ökológiai rendszereket, amik az elmúlt évezredekben kialakultak.

Dr. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdő program vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a NATURA 2000 területek egyik legfőbb problémája, hogy a tulajdonosok, a gazdálkodók sok esetben nem tudják, hogyan kell megvédeni egy-egy fajt, hogyan kell megőrizni vagy helyreállítani egy-egy élőhelyet. „A Natura 2000 célok elérése nagymértékben a gazdálkodókon múlik, ami nagy terhet is jelent számukra. Hiszen új eljárásokat, módszereket kell alkalmazniuk, aminek komoly többlet költsége lehet. Ez a munka azonban támogatás nélkül nem várható el, hiszen a megőrzött értékek az egész társadalom javát szolgálják. Éppen ezért az erdőgazdálkodóknak érezniük kell, hogy a társadalom segít nekik ebben a munkában” – emelte ki a WWF Magyarország szakembere.

Cselekvési terv készül

Rakonczai Zoltán, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának szakpolitikai tisztviselője a NATURA 2000 hálózat kilátásairól szóló előadásában felvázolta, hogy Európát 176 millió hektár erdő borítja, amiből nagyjából 21% Natura 2000-es terület. Magyarország esetében ez az arány egyébként 40%.

Rakonczai Zoltán fontos célkitűzésként emelte ki, hogy legyenek olyan erdőtervek, amelyek a biodiverzitás védelmét is kellőképpen figyelembe veszik. A cél a mérhető javulás az erdőgazdálkodástól függő, illetve az általa érintett fajok védettségi helyzetében, valamint az ökoszisztéma szolgáltatásokban.

A tisztviselő a „Natura 2000 és az erdők” bizottsági útmutatót is bemutatta előadásában, aminek még nem készült el a magyar nyelvű változata. A kiadvány egy hasznos információforrás és javaslatgyűjtemény, aminek célközönsége többek között a természetvédelmi és erdészeti hatóságok, a területkezelők. Az útmutató természetesen nem egy végleges, lezárt dokumentum, hiszen az a tapasztalatokkal továbbfejleszthető, bővíthető. Esettanulmányokat, és a gyakran ismételt kérdésekre válaszokat is tartalmaz. A jövőben minden uniós nyelven, így magyarul is elérhető lesz.

A jövőre vonatkozóan Rakonczai Zoltán elmondta, hogy a Bizottság több EU-s jogszabályt is vizsgálat alá vett az elmúlt időszakban, ami a NATURA 2000 rendszer alapjául szolgáló irányelveket is érintette. Megállapították, hogy az alap jogszabályok alkalmasak a feladatuk betöltésére, így ezeken nem kell változtatni, a megvalósításon azonban lenne mit javítani. Problémaként fogalmazták meg többek között, hogy túl sok faj és élőhely mutat negatív tendenciát, a területek 50%-án nem megfelelő a természetvédelmi kezelés, hiányzik a finanszírozás, és tudáshiány is észlelhető. A vizsgálat következtében májusban, júniusban egy cselekvési terv születhet majd meg a NATURA 2000 területekhez kapcsolódva.

A tisztviselő előadása végén a legnagyobb kihívások között említette a klímaváltozást, de kiemelte azt is, hogy az erdészeti igazgatás és a szakma presztízse is leépülőben van Európa-szerte. „A szakma súlya a döntéshozatalban megroggyant az utóbbi időkben, eközben pedig egyre nagyobb az igény a fára, például a biomassza kapcsán” – fogalmazott Rakonczai Zoltán, hozzátéve, hogy ezek miatt aztán könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy miközben az erdőkre egyre nagyobb nyomás helyeződik, aközben a szakmai kezelés némiképp háttérbe szorulhat.

 

A teljes cikk megtekinthető az Erdő-mező online-on.

 

Erdő-mező online