Visszakapta régi-új nevét az egyetem Sopronban

A felszólalók mindegyike fontosnak nevezte a felsőoktatási intézmény háromszáz éves hagyományain, a gyakorlati tapasztalaton és a megújuláson alapuló tudás átadását.
Megtartotta névadó szenátusi ülését csütörtök délután a Soproni Egyetem, ahol a felszólalók mindegyike fontosnak nevezte a felsőoktatási intézmény háromszáz éves hagyományain, a gyakorlati tapasztalaton és a megújuláson alapuló tudás átadását.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a Soproni Egyetem, amely február 1-jétől viseli ezt a nevet, a magyar nemzethez és a magyar nyelvhez is hűséges. Kifejtette, hogy a nemzethez való hűségét több alkalommal bizonyította: amikor a még Selmecbányán lévő intézmény hallgatói és oktatói 1849-ben beálltak Görgei Artúr seregébe, az 1921-es ágfalvi csatához való csatlakozáskor, amely a soproni népszavazáshoz vezetett és ami egy olyan történelmi tett volt, amely "a magyar nemzet aranylapjain ott lesz mindig".

1956-ban pedig a "nemzeti önvédelem mellé álltak" a hallgatók és oktatók, vállalva a későbbi kanadai emigrálást. Fontos, hogy a felsőoktatási intézményekben mélyen sajátítsák el a diákok az idegen nyelveket, ugyanakkor sokkal jobban lehet anyanyelven gondolkodni, mert a nemzet elválaszthatatlan a nyelvétől. Ha a nyelv hanyatlik, akkor a nemzet is hanyatlásnak indul, de ha a nyelv erősödik, akkor a nemzet is erőssé válik - fűzte hozzá.

Palkovics László oktatási államtitkár arról beszélt, hogy az egyetem bírja a kormány és a szakma támogatását, feladata pedig az, hogy olyan embereket képezzen, akik irányítani és vezetni tudják az ország meghatározó szakmai intézményeit. Az államtitkár szerint a február 1-jétől négy karral - Benedek Elek Pedagógiai Kar, Simonyi Károly Faanyagtudományi és Művészeti Kar, Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar, valamint az Erdészeti Kar - működő Soproni Egyetem a magas szintű oktatási innovációs és társadalmi szerepvállalást tűzte ki célul.

Hozzátette, hogy a minőség megtartása érdekében a kormány jelenleg is azon dolgozik, hogy vonzóvá tegye a pedagógus életpályát, mert az a cél, hogy kiválóan és magasan képzett pedagógusok dolgozzanak, amely kiemelkedő európai szintű oktatási rendszerhez vezethet. Az új nemzeti alaptanterv társadalmi egyeztetése a jövő héten elkezdődik. Beszélt arról is, hogy a következő időszakban az agrárképzés megújításával is foglakozik a kormány, mert az ipar után ez a terület a legjelentősebb hazánkban.

A cél, hogy nagyobb arányban válasszák a hallgatók az agrárképzés területeit, mint jelenleg, s ebben a Soproni Egyetemnek kiemelt szerepet szánnak. Ugron Ákos, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a szakmák piacképessége azon is múlik, hogy mennyire tudnak megfelelni és alkalmazkodni a kihívásokhoz, amely az erdőgazdálkodás tekintetében jelenleg a klímaváltozás.

A Soproni Egyetem ennek a kihívásnak meg tud felelni, mert az erdészeti és a vadgazdálkodási szakok piacképes tudást tudnak adni. Faragó Sándor rektor hangsúlyozta, hogy az intézmény fejlesztési terve szerint magas színvonalú oktatási, kutatási és innovációs felsőoktatási intézményként folyamatosan megújuló mérték és érték központként szeretne működni Európában.

A folyamatos megújulásra való képessége lehetővé teszi, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos szférát tovább gazdagítsa. Az egyetem stratégiáját 2015-ben kezdték kialakítani, középpontjában az értékközpontúság, a környezettudatosság, a kreativitás, a gyakorlatorientált szemlélet és az együttműködések állnak. Az egykori Nyugat-magyarországi Egyetem idén február 1-jétől viseli a Soproni Egyetem nevet, miután a szombathelyi Savaria Egyetemi Központ az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez került, az Országgyűlés tavaly novemberi döntése értelmében.

Kisalföld

Fotóalbum feltöltés alatt...