Csapadékos nyárelő? Ideje hozzászoknunk

A Soproni Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének szakemberei folyamatosan figyelik az időjárási adatokat. A Sopron melletti Hidegvíz-völgyben futtatott mérésekből kiderült, a januártól napjainkig leesett csapadék mennyisége magas, de az elmúlt évek tükrében nem tekinthető extrémnek.

2013-ban például több mint 100 mm-rel több csapadék hullott ugyanezen időszak alatt, de az elmúlt években is voltak hasonlóan magas értékek – hangsúlyozza Dr. Kalicz Péter, az Erdőmérnöki Kar docense. Az idén január 1. és június 10. között leesett 392 mm mennyiség viszonylag magas, de nem tekinthető kiemelkedőnek az elmúlt évek adatai tükrében. 

Az intenzív esőzések esetén azonban nemcsak a mennyiség, hanem az időtartam is fontos szerepet játszik. Bár a kutató által jelölt érték nem extrém, a csapadék intenzitása a június közepi napokban viszont kiugrónak mondható, hiszen rövid idő alatt hullott jelentős mennyiség. Ez komoly kihívást jelentett a városok számára.

A nagy intenzitású csapadékot a városi víznyelők és a talaj sok esetben nem tudta megfelelően befogadni, ami felszíni lefolyást és az utakon, pincékben összegyűlő vizet eredményezett. A vízgyűjtő területek víztározó kapacitása a megelőző csapadékokból sokszor telítődik, így még kevésbé képes befogadni a nagy intenzitású csapadékot, különösen, ha a zivatarcella lefedi a teljes vízgyűjtőt vagy annak nagy részét- figyelmeztet Dr. Gribovszki Zoltán, a Soproni Egyetem akadémiai doktora.

A városi csapadékvíz-csatornák a befogadó patakok felé vezetik a vizet, de nagy intenzitású csapadék esetén a hordalék és szemét eltömítheti a beömlőket, ami elvezetési problémákhoz vezethet. Ebben az esetben a víz a pincékbe és udvarokba is befolyhat továbbá gyakran okoz gondot a talajba beszivárgó nedvesség, amely időszakos (ún. árvízi) források formájában megjelenve, a házak falain keresztül tör utat. Sok helyen most éppen ez az elkeserítő helyzet áll fenn.

A leesett csapadék hasznosulását sok tényező befolyásolja. Talajtípustól, szerkezettől függően 1-3 nap kell ahhoz, hogy az összes gravitációs víz a mélyebb talajrétegekbe szivárogjon, így abban az esetben, ha a csapadékutánpótlás folyamatos, kialakul a „nincs hova folyni” állapot, ez pedig komoly problémát okozhat.

Az erdők bár jelentős nagyvízi lefolyás lassító hatással bírnak, de a nagy intenzitású csapadékot mégsem képesek teljes mértékben elnyelni. Az erdők nagy vízfogyasztók, és mélyre nyúló gyökereikkel a talaj nedvességkészletét is jobban kiaknázni képesek. Az intenzív csapadékból elfolyó víz viszont nem gyarapítja a talajban tárolt vízkészleteket, így nem hasznosul. A sekélyen gyökerező növények a talaj felső rétegének vízkészletét hamar felhasználják, és ha nem érkezik utánpótlás, augusztusra kiéghetnek.

Az elmúlt napokban a hazánkra zúduló nagy mennyiségű csapadék rávilágít arra, hogy a városok és a környező területek vízelvezető rendszerei milyen kihívásokkal néznek szembe. Bár a csapadékmennyiség nem nevezhető kiemelkedőnek az elmúlt évek adataihoz képest, az intenzitása és rövid idő alatt lehullott mennyisége komoly problémákat okozott. A jövőben is fontos lesz figyelemmel kísérni az ilyen jelenségeket, és megfelelő intézkedéseket hozni a következmények minimalizálása érdekében- értenek egyet a Soproni Egyetem szakemberei.