Balekfogadás
Selmecen kezdetben a 23 km-re lévő állomásról gyalog, esetleg szekérrel kísérték a firmák az újonnan érkezőket a városba. Később, a vasút megépülte után, hogy gyaloglásra kényszerítsék az elsősöket, a síneket bezsírozták, hogy a mozdony ne tudja felhúzni a szerelvényt a magasabban fekvő diákvárosba. Manapság a vasútállomáson várják az újonnan érkezőket (régen gyakran a közeli városok állomásain várták őket), majd szekeret húzatva velük, a kollégiumot keresve járják be a várost. A fáradt jövevényeket nagy ovációval fogadták az Ifjúsági Körben, fogadják a kollégiumban, ahol aztán az elhelyezkedéshez minden segítséget megkaptak, megkapnak.
Balekoktatás
A firmák igyekeznek ismereteiket átadni az újaknak. Korábban a tanórák utáni szabadidőben, délutánonként tanították meg nekik a legfontosabb tudnivalókat (balek tízparancsolat, egyetemtörténet, viselkedési szokások, diáknóták stb.). Az utóbbi években már egy héttel az oktatás megkezdése előtt behívják az elsőéveseket. Ilyenkor intenzíven foglalkoznak az ismeretek átadásával és a hagyományápolással.
Balekvizsga
Az Ifjúsági Körbe való felvétel alapkövetelménye a sikeres vizsga letétele volt, mely népes firmatársaságban, nagy ceremónia és vidámság mellett folyt. Ez a szokás annyiban változott, hogy mostanság írásbeli kérdések megválaszolása után járulhat a pogányság a szigorú vizsgabizottság elé, ahol szellemes válaszokat, színvonalas feladatmegoldásokat várnak el tőlük, ellenkező esetben utóvizsgával büntetik a jelölteket, melyet csak újabb feladat sikeres megoldásával, illetve sörilletékkel válthatnak meg.
Díszbalek: Selmecen egy balekvizsgán jól szereplő elsőévest választottak ki, akinek egy ál-szaktekintély cirkalmas köszöntése volt a feladata. Sikeres szereplése után feltárták az igazságot, majd vállra emelve körbehordták a városon. Az Ifjúsági Kör megszűntével a díszbalekot csendesen választják meg; az évfolyam titkáraként ő képviseli hallgatótársait.
Balekkeresztelés
Egy kijelölt kocsmában, köri helyiségben, tanteremben, ifjúsági házban kerül sor a keresztelésre. A szigorú koreográfiájú szakestélyen, a balekcsősz felvezetésével, a „Mi tündöklik ott fenn?” nóta éneklése közben, egymás fülét fogva érkeznek a sikeres balekvizsgát tett pogányok a keresztelésre. Ezután keresztapát és –anyát választanak, akik sörrel keresztelik meg Bacchus, Ceres és a többi pogány istenség nevében, alias nevet (vulgót) adva nekik, átugratva egy farbőrön és fenékbe billentve őket, az arcukról lecsöpögő sört kormozott, vagy cipőkrémmel bekent törülközővel itatva fel. Selmecen ezt követően még egy bottal rá is csapnak a balek hátsójára, hogy a kötelező engedelmességre, s a közösség megóvására neveljék. A nyakonöntés, az ugrás az új közösségbe való belépést szimbolizálja. Végül a megkeresztelt balek sört kap, szívhat a pipából, s ezzel a közösség teljes értékű tagjává válik.
Mióta a tanintézménynek női hallgatói is vannak, a keresztelés fiúsítással kezdődik, melyre különböző feladatok megoldása és kérdések megválaszolása után kerül sor. A lányok fiúnevet és igazolást kapnak arról, hogy ezután férfi módjára viselkedhetnek. Gyakran keresztlevéllel, emlékpohárral, vagy -korsóval térhetnek haza a frissen keresztelt balekok.
Ismerkedési szakestély
Az Ifjúsági Kör fennállásáig tartották ezt az október végi összejövetelt, amelyen a balekságot bemutatták a városi polgárság képviselőinek, a tanári karnak, illetve a felsőbb évfolyamok hallgatóinak.
Balekbál
Az ősz Katalin-nap környéki, legnagyobb eseménye, melyen a balekság hivatalosan megismerkedhet a helybéli leányokkal. A bál megnyitását a díszbalek kérésére az egyetem rektora engedélyezi.