Mi a karbonlábnyom?
A karbonlábnyom az emberi tevékenységek által közvetlenül vagy közvetve kibocsátott üvegházhatású gázok teljes mennyiségét jelenti, szén-dioxid-egyenértékben (CO₂e) kifejezve. A szén-dioxid-egyenérték (CO₂e) egy mérőszám, amely az üvegházhatású gázok különböző típusainak globális felmelegedési potenciálját (GWP) fejezi ki a szén-dioxidéhoz viszonyítva.
A karbonlábnyom az ökológiai lábnyom egyik fontos és meghatározó (kb. 60%) összetevője. Az ökológiai lábnyom csökkentéséhez elengedhetetlen a karbonlábnyom mérséklése, hiszen a szén-dioxid kibocsátás mérséklésével közvetlenül csökkenthetjük az ökológiai terhelést is. Ezáltal nemcsak a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatjuk, hanem fenntarthatóbb életmódot is folytathatunk, amely kevesebb terhet ró bolygónkra. A klímaváltozás elleni fellépés nemcsak önmagában fontos, hanem más ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokkal (SDG) való összefonódása miatt is kulcsfontosságú. A 13. SDG, azaz a fellépés a klímaváltozás ellen, a fenntartható fejlődés alapköve, amely hatékony kezelése nélkül a globális fenntarthatóság és jólét megvalósítása jelentős nehézségekbe ütközhet.
A karbonlábnyom típusai
A szénlábnyom (karbonlábnyom) számítása több lépésből álló folyamat, amely célja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának meghatározása egy adott tevékenység, termék, szolgáltatás, szervezet, projekt, mobilitás, rendezvény vagy egyén esetében. A számítás során az ISO 14064 és ISO 14067 szabványok előírásai nyújtanak iránymutatást számunkra.
Egy termék karbonlábnyomának mérése általában a termék életciklus-elemzésen (Life Cycle Assessment) alapul, mely vizsgálat magában foglalja a nyersanyagok beszerzését, a gyártást, szállítást, használatot és a végső hulladékkezelést. A termék karbonlábnyoma így a termék életciklusának klímaváltozásra gyakorolt hatását, míg a szervezeti karbonlábnyom egy szervezet pl. éves, teljes működését és folyamatait jellemzi.
Egy ÜHG csökkentési projekt karbonlábnyoma a projekt által előidézett és elkerült üvegházhatású gázok mennyiségét méri. A pontos számítás és dokumentálás érdekében az életciklus-szemlélet, a referenciaállapot (baseline – alapvonal) meghatározása, a kibocsátási redukciók számítása és a tanúsítványok beszerzése elengedhetetlen.
A szervezeti szintű üvegházhatású gázok leltározása során a kibocsátásokat különböző területekre vagy hatókörökre osztják, hogy átlátható módon lehessen számba venni és kezelni az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátásokat általában éves időintervallumban. Az ÜHG leltározás három fő hatókörét (Scope 1, 2 és 3) általában a GHG Protocol és az ISO 14064 szabvány alapján határozzák meg. A kibocsátási hatókörök (közvetlen, közvetett – vásárolt energia, további közvetett – értéklánc) közötti különbségtétel segít az emissziók átlátható kezelésében és csökkentésében, mivel minden hatókör eltérő típusú felelősséget és ellenőrzési lehetőséget jelent a szervezet számára. Az ÜHG leltár készítése így átfogó képet ad a szervezet teljes karbonlábnyomáról és lehetőséget nyújt a célzott kibocsátás-csökkentési stratégiák kidolgozására.
A karbonlábnyom és az ESG kapcsolata
Az ESG egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok és szervezetek fenntarthatósági és etikai teljesítményét mérlegeli három fő dimenzió alapján: környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance). A karbonlábnyom számítása közvetlenül kapcsolódik az ESG teljesítményhez, különösen a környezeti dimenzióban, de hatással van a társadalmi és irányítási dimenziókra is.
A pontos és átlátható karbonlábnyom jelentés (report) segít a vállalatoknak az ESG követelmények teljesítésében, javítani a fenntarthatósági teljesítményüket és növelni a befektetők, fogyasztók és más érintettek bizalmát. A karbonlábnyom csökkentése nemcsak a környezeti hatások mérséklését jelenti, hanem hozzájárul a hosszú távú üzleti fenntarthatósághoz és az üzleti kockázatok minimalizálásához is.
Karbonlábnyom számítás
A karbonlábnyom számítása szakértő bevonását igényli. Ezáltal biztosítható a számítások pontossága, megbízhatósága és nem utolsó sorban a megfelelősége a vonatkozó nemzetközi szabványoknak és jogszabályoknak. A szakértők komplex adatgyűjtési és elemzési feladatokat végeznek, valamint tanácsot adnak a kibocsátások csökkentésére és a fenntarthatósági stratégiák kidolgozására. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a karbonlábnyom számítása és az abból származó jelentések hitelesek és értékesek legyenek nemcsak a szervezet, hanem a döntéshozók és a nyilvánosság számára is.
A webes karbonlábnyom kalkulátorok hasznosak lehetnek, hogy gyors és hozzávetőleges képet adjanak a felhasználó szén-dioxid ekvivalensben kifejezett kibocsátásáról, de pontosságukban és részletességükben általában korlátozottak. Ezek az eszközök inkább tájékoztató jellegűek, segítve a felhasználókat abban, hogy megértsék, hogyan befolyásolja életmódjuk a karbonlábnyom alakulását, és miként csökkenthetik azt. A pontos és megbízható karbonlábnyom-kalkulációhoz viszont részletes adatgyűjtés, szakértői elemzés és auditálás szükséges.
Szervezeti karbonlábnyom kalkuláció
Alábbiakban a szervezeti szintű ÜHG leltározás területeit mutatjuk be, kiemelve és érzékeltetve néhány lehetőséget a karbonlábnyom számításra. Részletes számításokért keresse Soproni Egyetem szakértőit!
Az arányok a Scope 1, 2 és 3 kibocsátások között a szervezet iparágától, működésének típusától és az energiaforrások használatától függően változnak. Általánosan a Scope 1 kibocsátások a legkisebb arányt (5-20%) képviselik, a Scope 2 kibocsátások mérsékelt arányt (10-40%) képviselnek, míg a Scope 3 kibocsátások gyakran a legnagyobb részesedést (60-90%) jelentik a teljes karbonlábnyomban. Az egyes kategóriák hozzájárulásának megértése segítheti a szervezeteknek abban, hogy célzottabb és hatékonyabb emisszió redukciós intézkedéseket határozzanak meg. Lássuk az ÜHG leltározás területeit, hatóköreit.
Scope 1 kibocsátási terület: Közvetlen kibocsátások. Ezek a kibocsátások közvetlenül a vállalat vagy szervezet tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló forrásokból származnak.
Tüzelőanyagok: A tüzelőanyagok elégetése saját vagy ellenőrzött helyhez kötött berendezésekben, mint például kazánok, kemencék, égetők, turbinák, fűtőberendezések, égetőkemencék, motorok, fáklyák stb. (pl. gáz, folyékony és szilárd tüzelőanyagok számos típusára).
Bioenergia: Tüzelőanyagok elégetése, amelyek nemrégiben élő forrásokból származnak (például erdőterületekről), egy helyszínen vagy olyan eszközben, amely közvetlenül a jelentéstételi szervezet irányítása alatt áll. Minden tényező nettó fűtőérték alapú (pl. bioetanol, biodízel, tűzifa, faapríték, pellet, energianád, biogáz, depóniagáz).
Hűtőközegek: Légkondicionáló és hűtőberendezések szivárgásából, vagy egyéb, globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázok légkörbe történő kibocsátásából származó kibocsátások (pl. közel 100 hűtőközeg típusra).
Flotta: Utazások az jelentéstevő szervezet által birtokolt vagy ellenőrzött autókkal, motorkerékpárokkal, furgonokkal, tehergépjárművekkel (pl. közel 80 típusra).
Well to Tank (WTT) üzemanyagok: A nyers üzemanyag-források kitermelésével, finomításával és szállításával kapcsolatos kibocsátások, amelyek egy szervezet telephelyére (vagy eszközére) történnek az üzemanyag elégetése előtt (pl. gáz, folyékony üzemanyagokra, közel 30 típusra).
Scope 2 kibocsátási terület: Közvetett kibocsátások a vásárolt energiából. Ez a hatókör azokra a közvetett kibocsátásokra összpontosít, amelyek a vállalat vagy szervezet által vásárolt energiából származnak.
Villamosenergia, fűtés, átvitel és elosztási veszteségek, távhűtés
Piaci alapú kibocsátások a vásárolt villamosenergia, hő, gőz vagy hűtés előállításából (országspecifikusan).
T&D: A hálózati veszteségekkel kapcsolatos kibocsátások (az energia veszteség, amely a villamosenergia erőműből a szervezethez történő eljuttatásakor keletkezik).
Elektromos hálózat: Az áram, amelyet egy szervezet használ a saját/általa ellenőrzött telephelyein. Megújuló energia szerződések esetén a kibocsátások értéke általában nulla.
Hő és gőz: Kibocsátások azoknál a szervezeteknél, amelyek hő- vagy gőzenergiát vásárolnak fűtési célokra vagy specifikus ipari folyamatokhoz.
Távhűtés: Légkondicionálás hűtött vízből, amelyet egy központosított energiageneráló létesítményben állítanak elő, és földalatti csövek segítségével történik a szállítása.
Scope 3 kibocsátási terület: Egyéb közvetett kibocsátások. Ez a hatókör a szervezet tevékenységéhez kapcsolódó összes további közvetett kibocsátást foglalja magában, amelyek nem tartoznak az 1. vagy 2. hatókörbe.
Anyaghasználat (a kibocsátások lefedik a nyersanyagok kitermelését, alapanyag előkészítést, termékek gyártását, az anyagok szállítását.) (pl. közel 50 anyagra)
Hulladékgazdálkodás (pl. közel 50 hulladék csoportra)
Légi közlekedés (személyes: rövid és hosszú távú) és vendégéjszakák
Üzleti utazások nem saját flottával (szárazföldi és vízi): alkalmazotti járművekkel, tömegközlekedéssel, bérelt járművekkel (pl. közel 50 típusra).
Áruk szállítása (upstream és downstream) szárazföldön, tengeren vagy légi úton harmadik fél által végzett szolgáltatással (pl. több, mint 100 típusra).
Termékek használata
Dolgozói ingázás: A dolgozók közlekedése a munkahely és az otthonaik között (pl. több mint 50 típusra).
Élelmiszer fogyasztás: élelmiszerek, melyeket a szervezet biztosít az alkalmazottaknak (pl. üzemi étkezde).
Home Office: munkaállomás energiafogyasztása, világítás, hűtés és fűtés
Vízellátás: víz, amelyet a közüzemi hálózaton keresztül szolgáltatnak
Szennyvíz: víz, amelyet a közüzemi csatornahálózaton keresztül vezetnek vissza a szennyvízrendszerbe
Bérbeadott eszközök, tőkeberuházások, jogi és egyéb kötelezettségek
Redukciós terv és carbon offsetting
Redukciós terv: A karbonlábnyom számításra alapozott redukciós terv célja, hogy részletes, adatvezérelt és stratégiai megközelítést biztosítson a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A terv segít a szervezeteknek abban, hogy konkrét célokat tűzzenek ki, intézkedéseket hozzanak a kibocsátások minimalizálására, és nyomon követhessék előrehaladásukat. Emellett a pénzügyi tervezés és a külső-belső érintettek bevonása révén hozzájárulhat a fenntartható fejlődés és a környezeti felelősségvállalás előmozdításához.
A carbon offsetting, vagyis szén-dioxid-kompenzáció, egy olyan gyakorlat, amely során egy szervezet, vállalat vagy egyén pénzügyi hozzájárulást tesz olyan projektekhez, amelyek célja az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkentése vagy eltávolítása a légkörből. A kompenzáció révén a résztvevők „kiegyenlíthetik” saját kibocsátásaikat, amelyeket valamely okból nem tudnak vagy nem akarnak közvetlenül csökkenteni. Projektek lehetnek: megújuló energiaforrásokba történő befektetések; erdőtelepítés és újraerdősítés; energiahatékonysági intézkedések; hulladékkezelés.
Az erdőtelepítés és a karbonlábnyom számítása közötti kapcsolat alapvető jelentőségű a klímaváltozás mérséklésében. Az erdőtelepítés segít eltávolítani a légkörből a szén-dioxidot, amely hozzájárul a szén-dioxid emisszió kompenzálásához, emellett élőhelyet teremt és növeli a terület biodiverzitását (biológiai sokféleségét). A karbonlábnyom számítása lehetővé teszi a szén-dioxid-kibocsátás pontos mérését, és az erdőtelepítési projektekkel való kompenzálás pedig segít a kibocsátások csökkentésében és a globális klímacélok elérésében. Az erdőtelepítés hatása a karbonlábnyom csökkentésére függ az ültetett fák típusától, a telepítés helyétől és a fenntartás módjától. Az erdőtelepítési projektek tervezésénél és végrehajtásánál figyelembe kell venni a termőhelyi adottságokat és a várható szén-dioxid-elnyelési kapacitást. Részletes számításokért keresse a Soproni Egyetem erdészeti szakértőit!
Kommunikációs és marketing előnyök
A karbonlábnyom kommunikálása fontos a vállalat átláthatóságának és hitelességének növelésében. A jelentések és nyilvános dokumentumok, a weboldal és digitális platformok, a transzparens kommunikáció, az érdekeltek bevonása, a tanúsítványok és hitelesítők, valamint a kapcsolódó események és prezentációk mind segíthetnek abban, hogy a vállalat hatékonyan és eredményesen közölje karbonlábnyomát és fenntarthatósági törekvéseit.
A karbonlábnyom marketing célokra történő felhasználása jelentős előnyöket nyújthat, beleértve a márka értékének növelését, a versenyelőny megszerzését, a fogyasztói igények kielégítését, az új termékek sikeres bevezetését, az érdekeltek bevonását, valamint a szabályozói megfelelés biztosítását. A karbonlábnyom hatékony kommunikálása hozzájárulhat a vállalat fenntarthatósági céljainak eléréséhez és a környezeti hatások csökkentéséhez, miközben erősíti a márka imázsát és piaci pozícióját.
Kapcsolatfelvétel
Részletes tanácsadásért keresse a Soproni Egyetem szakértőit!
Jogi nyilatkozatok
A https://www.uni-sopron.hu/carboncalc (idézett) oldal segítségével generált adatok tájékoztató jellegűek, módszertan ismertetésének vonatkozásában kizárólag marketing célokat szolgálnak, a karbonlábnyom tényleges meghatározására nem alkalmasak, hitelesnek és teljesnek ezért nem tekinthetőek. A fentiekre tekintettel az oldalon generált eredmények tekintetében a Soproni Egyetem felelősséget nem vállal.