Élenjáró Kutatások: Friss Siker a Magyar Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziumán

A rendezvényen hét szekcióban bemutatott kutatások– az erdészettől kiindulva a  növénytermesztésen keresztül, az állatorvos- és állattenyésztési tudományokig – rávilágítottak az agrárszakemberek jelentős szerepére a jelen kor globális kihívásainak megoldásában. Az „ erdők élőfakészletében megvalósuló szénmegkötés és az erdőgazdálkodás üzemmódja közötti összefüggés vizsgálata” című előadásával Király Éva a szekció 11 résztvevője közül érdemelte ki az elő helyezést, akivel a versenyt követően beszélgettünk.

Milyen témával foglalkozik és mióta?

Még 2011-ben a Soproni Egyetem környezetmérnök szakos hallgatójaként kezdtem el egy TDK munka keretében az erdők szénmegkötésével foglalkozni, akkor elsősorban az erdőtalajokra koncentrálva. Munkámat akkoriban professzor Dr. Bidló András vezette, tulajdonképpen neki köszönhetem, hogy a klímamitigáció, illetve a hazai Üvegházgáz Leltárjelentés vált aztán a témámmá, amivel a következő évtizedben foglalkoztam. 2013 óta veszek részt a Nemzeti Üvegházgáz Leltárjelentés készítésében, Dr. Somogyi Zoltán munkatársaként. Ezzel a témával több különböző, a témában érintett intézmény munkavállalójaként is foglalkoztam az elmúlt években. Két éve lettem a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) munkatársa. 

Mikor az ERTI-hez kerültem, elkezdtem a doktori képzést. Emellett bekapcsolódtam az Egyetem nagy klímamitigációs projektjének, az ErdőLab projektnek a munkafolyamatába. E projekt keretében azt vizsgáljuk Dr. Borovics Attila főigazgató úr vezetésével, hogy miként járulhat hozzá az erdészeti- és faipari szektor legnagyobb mértékben a Párizsi Egyezmény és az EU által megfogalmazott klímacélokhoz.

Milyen eredményei vannak, milyen újdonság, ötlet fűződik az Ön nevéhez?

Az elmúlt két évben kollégáimmal együtt létrehoztuk az Erdőipari Szén Modellt (Forest Industry Carbon Model, FICM), mely egy komplex szénforgalmi modell, ami az erdei biomassza, az elhalt szerves anyagok, a talaj és a fatermékek szénegyenlegét, valamint a termék- és energiahelyettesítések útján elkerült kibocsátásokat számszerűsíti. A munka során több intézmény szakértőinek együttműködésével született meg a modell, én elsősorban a fatermékek szénegyenlegének és a termékhelyettesítési hatásoknak a modellezésével járultam hozzá a munkához.

Emellett a projekt keretében részletesen vizsgáltuk a különböző erdőgazdálkodási üzemmódok szénmegkötésre gyakorolt hatásait az erdei biomassza széntároló vonatkozásában. Eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódokban kezelt erdők legalább olyan jól teljesítenek szénmegkötés szempontjából, mint a vágásos erdők. Erről a témáról tartottam előadást az Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziumán.

Hol végzi a munkáját?

A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének munkatársaként az Intézet Budapesti Állomásán dolgozom.

Kikkel, milyen területen dolgozó szakemberekkel dolgozik együtt, kik segítették a felkészülést?

A Szimpóziumon bemutatott eredmények létrejöttében köszönettel tartozom a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya munkatársainak, akik hozzáférést biztosítottak számunkra az Országos Erdőállomány Adattár adataihoz, és segítették azok értelmezését. Külön kiemelném közülük Dr. Tobisch Tamást és Dr. Kottek Pétert, akikkel sok éves, nagyon produktív munkakapcsolat áll mögöttünk.

És emellett természetesen köszönettel tartozom doktori témavezetőmnek, Dr. Borovics Attila főigazgató úrnak, aki a kutatásom irányítja. Folyamatos konzultációink, munkamegbeszéléseink és a közös gondolkodás eredménye az, hogy a téma kidolgozásában jó ütemben tudtam előre haladni, illetve, hogy már több nemzetközi publikációnk is megjelent a kétéves közös munka folyamán.

Hogyan zajlott a szimpózium, mekkora esemény ez, hány résztvevő közül választották ki Önt elsőnek?

A Doktoranduszok Országos Szövetsége Agrártudományi Osztálya 2024. február 16.-án az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködésben rendezte meg a II. Magyar Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziumát a Kárpát-medencében agrártudományokat kutató doktoranduszok, doktorjelöltek és fiatal kutatók számára, lehetőséget biztosítva kutatási eredményeik bemutatására. A Szimpózium egy évente megrendezésre kerülő esemény, melyre idén Budapesten az Állatorvostudományi Egyetem épületében került sor, ahol közel 50 előadást hallgathattunk meg, és számos poszterből tájékozódhattunk a folyamatban lévő agrártudományi kutatásokról.

Az Erdészeti és vadgazdálkodási tudományok szekció 11 résztvevője közül értem el első helyezést „Az erdők élőfakészletében megvalósuló szénmegkötés és az erdőgazdálkodás üzemmódja közötti összefüggés vizsgálata” című előadásunkkal, melyet doktori témavezetőmmel, Dr. Borovics Attila főigazgató úrral ketten készítettünk el.

Mik a jövőbeni tervei?

Az ErdőLab projektnek jelenleg a félidejében vagyunk, két év múlva esedékes a projekt lezárása, illetve az én doktori védésem is. A témám címe „Erdészeti és faipari klímamitigációs stratégiák”, azaz egy átfogó elemzést szeretnék majd arról készíteni, hogyan járul hozzá a hazai erdő-alapú szektor a klímavédelemhez és hogyan lehet ezt a hozzájárulást a legjobban optimalizálni.

Az Erdőipari Szén Modell már jelenleg is nagyon komplex, és szerintem egyedülálló rendszer, ugyanakkor még számos területen fejleszthető. Az ehhez kapcsolódó munkákban is szeretnék majd részt venni. Tervezzük, hogy a modellt alkalmassá tesszük arra, hogy a különböző klímaszcenáriók szerint változó klímát figyelembevéve is tudjon előrejelzéseket tenni. Ez nagyon fontos lenne a stratégiai tervezés szempontjából. Emellett jó lenne például, ha a modellt egy Örökerdő Modullal is tudnánk bővíteni, hogy a különböző üzemmódokban zajló szénforgalmi folyamatokat minél realisztikusabban ragadja meg.