Hol a boldogság mostanában? A mesterséges intelligencia és a közösségi média kihívásai

A beszélgetés -  amelyet Horváth Gergely újságíró moderált -  résztvevője volt Nánási Pál fotográfus, Weiler Péter kortárs képzőművész és Szabó Béla az egyik telekommunikációs cég márka- és lakossági kommunikációs igazgatója

A kerekasztal beszélgetés központi témájaként szerepelt annak a szükségessége, hogy miként lassulhatnánk le egy gyorsuló világban, és milyen kihívásokat okoz a mesterséges intelligencia (AI) a mindennapi életben. A vendégek különböző szemszögekből közelítették meg a problémákat, és kiemelték az AI által generált kihívásokat, amelyek mind az egyénre, mind a társadalomra hatással vannak.

Tari Annamária klinikai szakpszichológus rámutatott, hogy a technológiai fejlődés, különösen az AI térhódítása, komoly pszichológiai problémákat okoz. Az emberek egyre inkább összehasonlítják magukat az online térben látott tökéletes életekkel, ami elégedetlenséget és szorongást generál. Az empátia csökkenése és a narcisztikus vonások felerősödése különösen aggasztó a fiatalabb generációkban.

Nánási Pál fotós megfigyelései szerint a közösségi média hatására az emberek hajlamosak csak a legjobb oldalukat mutatni, ez a hamis kép pedig növeli a társadalmi nyomást, hogy mindig tökéletesnek tűnjenek. Hozzátette, hogy a fotós szakmában is komoly változásokat hozott az AI. Egyre gyakoribb, hogy a cégek már nem használnak modelleket, fodrászokat, mert az AI képes ezeket a feladatokat kiváltani. Ráadásul a kisebb cégek, amelyek nem engedhetik meg maguknak a professzionális fotózást, inkább stock fotókkal dolgoznak, amelyek szintén lehetnek AI által generált sok esetben a valóságtól elrugaszkodó képek.

Szabó Béla, a Telekom Stratégiai és Innovációs Igazgatója, arról beszélt, hogy az Alfa és Z generáció számára a technológia és az applikációk használata alapvető. Azonban ez számos veszélyt rejt magában, például a figyelemzavarokat és a rövidülő figyelmi ciklusokat. Az AI alapú algoritmusok manipulálják a fiatalok érzelmeit, ami hosszú távon káros hatással lehet a mentális egészségükre.

Weiler Péter kortárs képzőművész a művészet és a kreativitás területén is megfigyelte az AI hatását, olyannyira, hogy ő maga is készített alkotásokat az AI felhasználásával. A mesterséges intelligencia által generált műalkotások és a digitális művészet térhódítása új kihívásokat jelent a hagyományos művészek számára, és nehezebb megőrizni az egyedi, emberi érzelmeken alapuló művek értékét.

Tari Annamária kiemelte, hogy az élettapasztalatok jelentős része a személyes térben történik. Az érintőképernyőkön keresztül élt élet nem pótolja az emberi kapcsolatok és az érzelmi fejlődés fontosságát. A belső erőforrások, a motiváció és az önbizalom csak a valós interakciók révén fejlődhetnek igazán.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a mesterséges intelligencia és a technológiai fejlődés számos előnyt kínál, de komoly kihívásokat is hoz magával. Az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú, hogy megőrizzük mentális egészségünket és emberi kapcsolatainkat. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet az empátia, a valódi önbizalom és az érzelmi fejlődés jelentőségére, miközben alkalmazkodunk a technológiai változásokhoz.