A Planet Budapest rendezvényt népszerűsítő programok keretében került sor arra az eseménysorozatra Marokkóban, amelynek során Magyarországról, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének segítségével érkezett magyar tölgy-, atlaszcédrus- és fehér akác csemetéket telepítettek Magyarország Rabati Nagykövetségének szervezésében és anyagi támogatásával. A magyar erdészek közreműködésével Marokkóba „hazatérő” atlaszcédrus fontos szerepet játszik a klímaváltozással járó szárazságot tűrő flóra kialakításában, ugyanakkor az esemény új lendületet is adhat a két ország közötti tudományos együttműködés megerősítésében.
A 2021. november 29-én kezdődő Planet Budapest Fenntarthatósági Világtalálkozó promóciós rendezvénysorozatának keretében, magyar erdészeti szaporítóanyagokat telepítettek októberben Marokkóban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által támogatott projektben három fafaj (magyar tölgy - Quercus frainetto, atlaszcédrus - Cedrus atlantica, fehér akác - Robinia pseudoacacia) csemetéi kerültek ki az észak-afrikai országba. A magyar tölgyeket – öt csemetét – a marokkói főváros egyik kiemelt fontosságú közterületén, a nemzeti mezőgazdasági kutatóintézet (INRA) által kezelt botanikus kertben ültették el, az őket befogadó parkrészletben kifejezetten fontos nemzetközi kapcsolatokhoz kapcsolódó faültetéseket terveznek a jövőben. Az ötven darab atlaszcédrus telepítésére a marokkói fél a Középső-Atlasz középponti részén (Moyen Atlas Central) található Azrou település mellett fölépített cédrus-látogatóközpont és öko-múzeum (Maison de la cedraie) melletti parcellát jelölte ki, míg a 300 darab akácból 200 egy Kenitra közelében kialakított kísérleti parcellába, száz pedig Rabat városának egyik népszerű közparkjába, a Hilton-parkerdőbe került.
„Az atlaszcédrus a XIX. században Marokkóból először Franciaországba került, majd az 1900-as évek elején Dél-Franciaországból jutott Magyarországra, mint dísznövény. Mai magyarországi állományai már egy szárazságstressz-tűrésre szelektált populáció részét képezik, ezért van kifejezett jelentősége annak, hogy ezt most eredeti élőhelyére visszajuttatva tudományosan is vizsgálni lehet. Megjegyzendő, hogy az atlaszcédrust Franciaországban már most olyan fajként tartják számon a kutatók és az állami erdőkezelő, az ONF munkatársai, mint a klímaváltozás fényében potenciálisan erdőgazdálkodási használatba vonható fajt - meglátásunk szerint Magyarországon is perspektivikus faj lehet egyes termőhelyeken már a közeljövőben.” – mutatott rá a marokkói eseményen a Soproni Egyetemet képviselő Dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója.
Magyar faültetés Marokkóban: Tromler Miklós nagykövet és Borovics Attila főigazgató
Az ültetést és a központ meglátogatását követő, kötetlen szakmai egyeztetés során Tromler Miklós, marokkói magyar nagykövet kifejtette, a magyar-marokkói kapcsolatok kifejezetten jók és intenzívek, amiben nagyon komoly szerepet kapott az elmúlt években az erdészeti kutatással kapcsolatos együttműködés. Isam Ahabri, a marokkói mezőgazdasági minisztérium erdészeti és vízügyi kérdésekért felelős igazgatója szerint a Planet Budapesthez kapcsolódó projekt nem csak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez, hanem Marokkó 2020-2030-as erdészeti stratégiájának megvalósításához is hozzá tud járulni.
A szakmai program zárásaként került sor a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének közreműködésével kijuttatott magyar növényanyag kísérleti célú telepítéséről szóló kétoldalú megállapodás aláírására. A marokkói partner kiemelte: országa számára az erdészet elődleges jelentőségű terület, ezért rendkívül fontosnak tartja az ezzel kapcsolatos kétoldalú együttműködés minden lehetséges formáját (kutatás-fejlesztés, szakképzés, felsőoktatás). Megjegyezte, különösen örömteli számára, hogy a magyar féltől kapott növényanyagban egy számukra kiemelt fontosságú faj, az atlaszcédrus egyedei is megtalálhatók, amik „egy hosszú utazás után tértek haza”.
„Készült a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.”
