Újabb, a klímaváltozás megértését támogató, innovatív tudományos eredmények elérését tűzte célul az az együttműködési megállapodás, amelyet a Soproni Egyetem írt alá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetével (HUN-REN FI) az erdészeti, a föld és űrtudományok területén végzett kutatások összehangolására. A Soproni Egyetem Magyarország első klímapozitív egyetemeként kiemelt figyelmet fordít a klímaváltozás kutatására, és elkötelezetten szerepet vállal a fenntartható jövő építésében.
A megállapodás rögzíti: a Soproni Egyetem és a HUN-REN FI szakemberei közösen dolgoznak azon, hogy a geodéziai, geoinformatikai és távérzékelési módszerekkel végzett kutatások révén is innovatív felefedezések szülessenek, amelyek támogatják a környezetvédelem, a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás kezelésének céljait egyaránt.
Az aláírási ceremóniára Budapesten, az OTP Bank Nyrt. székházában került sor, ahol a szerző-dést támogatólag ellenjegyezte, Dr. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató, a Soproni Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke.
„A megújuló HUN-REN törekvése, minél szélesebb körű partnerségek kialakítása a magyar kutatási teljesítmény fejlesztésére, hogy nemzetközi szinten is versenyképes eredmények születhessenek hazánkban. A felsőoktatási intézmények természetes tudományos-kutatási partnereink, a most aláírt megállapodáson alapuló közös munka révén új ismereteket és innovatív megoldásokat tárhatunk a társadalom és a tudományos közösség elé, amelyek hosszú távon szolgálhatják földi és űrbéli környezetünk megóvását” – hangsúlyozta Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke.
Az együttműködés keretében a két intézmény közös, a nemzetközi kapcsolatokat is bővítő, kutatási programok és képzési lehetőségek kidolgozására törekszik, amelyek hozzájárulnak a geotermikus energia hasznosításának előmozdítása mellett, az űrtechnológia és űrkutatás fejlődéséhez, valamint a klímaváltozás hatásainak mélyreható vizsgálatához. A távérzékelésen belül kiemelt szerepet kap a plazmamérés és a bolygó körüli térség vizsgálata. A megállapodás továbbá magában foglalja a mágneses nulltér laboratóriumi kísérletek végzését, a földtani szerkezet és talajvíz térképezését sekélygeofizikai módszerekkel, valamint a bioszférát érintő klímaváltozási hatások elemzését.
„A klímaváltozás kutatása együtt jár, az „intelligens erdőgazdálkodás” rezíliens módszereinek kialakításával is. Az erdőknek kiemelt szerepe van a CO2 megkötésben. Ugyanakkor ahhoz, hogy megfelelően tudjuk művelni azokat, a klímamodellek készítése mellett, a geobioinformatikai fejlesztésekre, a kibocsájtók által okozott karbon lábnyom precíz meghatározására és a biomonitoring rendszerek kialakítására is szükségünk lesz. A globális helymeghatározó rendszerek, műholdas és egyéb légi távérzékelési megfigyelések segítenek nyomon követni a szárazföldek felszínborítási viszonyainak változását, az emberi hatások kiterjedését, az erdők egészségi állapotának változásait és növekedését.
Az atmoszféra határán és a világűrben gyűjtött adatok alapján pedig nyomon követhető a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatása és tendenciái is. A közös kutatások célja többek között a klímaváltozásnak ellenálló erdők létrehozása lesz” hangsúlyozta a Soproni Egyetem Rektora Prof. Dr. Fábián Attila.
A Soproni Egyetem és a HUN-REN közös célkitűzése, hogy a tudományos eredményeket nem csupán kutatási, de oktatási célokra is felhasználják, elősegítve ezzel az új ismeretek szélesebb körű elterjedését és gyakorlati alkalmazását itthon és külföldön egyaránt.
Kapcsolódó elérhetőségek
Kapcsolódó tartalmak
- Két hét után győzelemmel tért vissza a Soproni Egyetem női labdarúgócsapata
- Meghívó a Magyar-Afrika Hét Oktatási és Nemzetközi Fejlesztési Napjára 2024. október 16. Budapest
- A Ligneum Pódium vendége: Gémesi Csanád
- Emlékezés 1956 mártírjaira a Nemzeti Gyász Emléknapján
- Folytatódik a Filmklub!
- Sétálj velünk Selmecig
- Ismét Soproni Egyetem Diákbérlet a SopronFesten
- Keress többet doktori hallgatóként!
- Új, hiánypótló térkép készült Magyarország erdeiről - Bemutató videóval frissítve
- A Soproni Egyetem szakemberei az erdők jövőjéről: hogyan alkalmazkodhatunk a klímaváltozáshoz?